“Ilyet álmodtunk meg!” – Györgyi és Marci Amikor Györgyi és Marci megkeresett minket, nagyon tetszett, hogy konkrét elképzeléseik, és kreatív ötleteik voltak. Már a legelején tudták, hogy fesztivál stílusú esküvőt szeretnének, rendhagyó játékokkal, így a szervezés során célzottan ezekhez az elképzelésekhez passzoló szolgáltatókat kerestünk meg. Ezeket az ötleteket a csapattal együtt dolgozva pedig úgy tudtuk megvalósítani, hogy az ő személyiségükhöz, stílusukhoz a lehető legközelebb álljon. Öröm volt velük dolgozni, és még nagyobb öröm számunkra, hogy valóra válthattuk az álomesküvőjüket!
Közel áll a színünkhöz ez a helyszín, ugyanis a csapatunk indulásakor, az egyik legelső komolyabb esküvőnk itt volt. Azóta is szívesen jövünk vissza mind esküvőket dekorálni, mind megörökíteni. Így volt ez Dorinánál és Dávidnál, akik egy meghitt családias esküvőt terveztek, felhajtás nélkül, sok beszélgetős sarokkal, játékkal, jazz zenekarral. A fotózás alatt is ezt a természetességet követtük miközben végigjártuk a villa szobáit és kertjét. A dekorációban is ezt a jókedvű, harmonikus természetességet igyekeztünk megragadni a vadvirágok színeivel és a természet adta formák kuszaságával.
Ahogy egyre melegebb van, mert jön a nyár, valahogy kívánja a szemünk a színeket. Ilyenkor előkerülnek a szekrényünkből az izgalmasabb darabok, a körmünk színét is egyre élénkebbre festjük. Szeretjük a színeket, és tudjuk, hogy ti is szeretitek őket. Mégis azt vettük észre, hogy sok menyasszony nem meri használni az élénk tónusokat a dekorációban. Talán azért mert még jól emlékszünk a kétezres évek elején olyan menőnek számító élénk színű, és széles organza masnikra. Sokan ezt elkerülendő a jól bevált greenery mellett döntenek, mondván hogy az letisztult látványt eredményez majd. Ezzel persze nem vitatkozunk, de engedjétek meg hogy megmutassuk hogyan használhatunk életvidám árnyalatokat anélkül, hogy elveszne az elegancia. Összehoztuk tehát a Vác környéki szolgáltatókat és készítettünk egy styled shoot-ot, amiben a főszerepet a színek és formák adják.
SZOLGÁLTATÓK:
Dekor/virag: Stafírung Dekor
Grafika: Atelier Wedding Studio, Demnoni Graphics
Fotó: Eszteranna Photography, Atelier Wedding Studio
Egyszer egy nagyon bölcs ember azt mondta nekem, hogy nem olyan házastársat kell választanunk, akivel le tudjuk élni az életünket, hiszen sok ilyen ember létezhet, hanem keressünk olyat, aki nélkül nem tudjuk elképzelni a mindennapokat. Vannak, akik szerint van szerelem első látásra és vannak, akik a barátságból kialakult ragaszkodásra esküsznek. Most egy ilyen esküvő története következik.
Marci egy év ismeretség után megkérte Amina kezét, majd egy újabb évvel később a szerelmes pár örök hűséget fogadott egymásnak. „A kapcsolatunk nagyon váratlanul indult, mindketten tudtuk, hogy mi az, amit keresünk egy társban, de éppen egyikünk sem szeretett volna kapcsolatot. Nem számítottunk rá, hogy bármi kialakulna közöttünk, mégis egy beszélgetés kellett csak hozzá, hogy rádöbbenjünk, mennyire illünk egymáshoz. Nagyon természetesen jött, hogy sok időt töltsünk egymással, és emiatt egyáltalán nem furcsa nekünk, hogy így házasan is a legtöbb dolgot együtt csináljuk.”
Aki követi a munkásságunk, az már felismerhette a képeken szereplő álompárost. A Púder Műhely fotósa ugyanis nem először fotózza őket. „Eszterrel mindig nagyon élvezzük a közös munkát, mivel annyira jó hangulatot tud teremteni fotózás közben, hogy el is felejtjük általában, hogy fotóznak minket. Mi csak élvezzük, hogy együtt lehetünk, Eszter pedig mindig elkapja a legjobb pillanatokat.” Igen-igen, Amina és Marci jegyesfotóit már megmutattuk nektek. Most jöjjön a folytatás, az idei nyár egyik legszebb esküvőjének története.
„Annyira jó volt látni az esküvőn a dekort, amit megálmodtunk, és saját kezűleg megcsináltunk, semmiképp nem csinálnám másképp!”
Esküvőjük helyszínéül a Flashback Studio-t választották. Letisztult és laza hangulatú estére vágytak, ahol nem a tradícionalitáson van a hangsúly. Szerették volna, ha minden részlet őket tükrözi. Emellett olyan helyszínt kellett választaniuk, ahol sokan elférnek, hiszen nagy esküvő volt a vágyuk, ahol a családdal és barátokkal együtt tudnak ünnepelni. Az indusztriális tér – Amina elmondása alapján – eloszlatta a további kérdéseket a dekor kapcsán. „Nagyon szerettük a nagy ablakokat és a téglafalakat, pont olyan volt amilyet megálmodtunk. Tökéletesen passzolt hozzá az eukaliptusz, a pampafű és a fehér virágok. Egy minimalista stílusú esküvőt képzeltünk el, ahol nincsenek felesleges díszítő elemek és aminek a grafikáját és egyéb dekorációit saját kezűleg el tudom készíteni.”
Amikor az ember az esküvő részleteit saját kézben tartja, akkor az ő vállát nyomja annak minden felelőssége is. Ez persze édes teher, mert valahol minden részlete örömet is okoz, de mind a szervezésben, mind a dekorációban adódhatnak nehézségek, amiket sokszor nehezebb menyasszonyként leküzdeni. „Mivel nem vagyok profi dekoros, sem grafikus, ezért sokszor kihívást jeletett egy-egy megálmodott dekorelem elkészítése, főként a nagy neon feliratos növénytábla összerakása. A dekorok elkészítésében Marci is sokat segített, nagyon jó volt viszontlátni az esküvőnkön azokat a dolgokat amiket közösen raktunk össze. Próbáltam a legtöbb dekoros dologból olyanokat beszerezni, amiket később fel tudok használni otthon (pl.: képkeretek, tükrök). Amiket viszont nem tudnánk felhasználni azokat pedig béreltük, mint például a gyertyatartók, vagy a hosszú fényfüzérek.” A csokrokat és egyéb virágdekorokat Amina is szakemberre bízta, bár elmondása alapján nehéz volt olyat találni, aki csak a virágokról gondoskodik.
„Annyira felszabadult hangulatot teremtett, hogy nem kellett maszkot hordani és kijárási tilalom sem volt!”
A vírushelyzet sem könnyítette a szervezést, hiszen az utolsó pillanatig kérdéses volt a lagzik megtartására vonatkozó szabályozás. „Úgy érzem, hogy mindenben sikerült olyan megoldást találnunk ami mindkettőnkek megfelelt, és nem volt olyan nagy dolog amiről le kellett volna mondanunk. Bár az is lehet, hogy csak nem tűntek nagy dolgoknak, hiszen egy hónappal az esküvő előtt még azon izgultunk, hogy magáról az esküvőnkről is le kell mondanunk.” Szerencse, vagy Isteni gondviselés, azt mindenki döntse el maga, de Amináék esküvője előtti héten engedélyezték a lagzik tartását.
Vannak olyan helyszínek ahol minden adott egy vacsora lebonyolításához, és vannak olyanok mint a Flashback stúdió is, ahol az utolsó villáig mindent a helyszínre kell vinni. Ez bizonyos szempontból szuper hiszen, valóban minden egyes részlete az esküvőnek olyan lesz, mint amilyet megálmodott a menyasszony. Ez azonban óriási feladat, ugyanis fel kell kutatni és össze kell szervezni nemcsak az alap szolgáltatókat, de a legapróbb részletekig mindent.”Kihívás volt számunkra megtalálni a megfelelő szolgátatókat, mivel szinte mindent külön kellett szerveznünk, a bútoroktól kezdve a videósokig. Nem szerettünk volna székszoknyát, asztalszoknyát, ezért olyan bútorokat kerestünk amik önmagukban jól néznek ki, és passzolnak a stílusunkhoz. A szervezést nagyon megkönnyítette, hogy Emese mindent kézben tartott aznap, és neki hála minden zökkenőmentesen ment, így az esküvő alatt nekünk ezekkel nem kellett foglalkoznunk. Nem bánjuk, hogy ennyi különböző helyről kellett szervezni a dolgokat. Így mindenből tudtunk olyat találni ami megfelelt a mi ízlésünknek, és nem kellett kompromisszumot kötnünk.”
„Minden álmunk sőt még több is valóra vált!”
Annyira jó hallgatni az olyan párokat, akik csillogó szemmel mesélnek az esküvőjükről. Akik tényleg élvezték azt a napot és utólag is a szépségét látják. „Számomra az egész nap egy csoda volt, együtt voltak a családjaink és a barátaink. Amikor apukámmal bevonultunk, akkor láttam meg a vendégeinket először aznap. Az egyik legjobb élmény nekem ez volt, annyira jó volt végignézni rajtuk, hogy mindenki ott van, és velünk együtt ünnepel! 🙂 A legemlékezetesebb pillanat viszont az volt, amikor a Füvészkertben először láttuk meg egymást Marcival. Hevesen vert a szívem, boldogsággal töltött el a tudat, hogy mostantól minden nap mellette ébredek majd fel.”
Marci mellett feleségként, a Púder Műhelyben pedig szervezőként üdvözölhetjük ezentúl Aminát. „Üdv a csapatban!”(a szerk.) „Nagyon nagy öröm számomra, hogy csatlakozhattam a Púder Műhely csapatához. Nagyon élvezem az esküvők szervezését, és mivel már túl vagyok a saját esküvőmön teljesen más szemszögből tudom látni a dolgokat, és jobban meg tudom érteni a menyasszonyaimat.”
Noémi és Márk különleges esküvőjéről nem tehetjük meg, hogy nem írunk nektek. Amikor a menyasszony elmondja, hogy nem az volt a célja, hogy az övé legyen a világ legkülönlegesebb esküvője, a dekoros pedig azzal a mondattal zárja a beszélgetést, hogy az egyik kedvenc munkája volt, akkor mindenki számára nyilvánvalóvá válik, hogy ez bizony „a kevesebb néha több” esetének tökéletes iskolapéldája. Mikor a lényegre koncentrálunk, és ezzel egyidőben minden más is harmóniába kerül.
Olívazöld, terracotta, mély bordó, kontrasztos megoldások, családias, meghitt légkör. Ezek tehát egy ízig-vérig őszi esküvő ismérvei, amit még egy világjárvány sem tudott meghiúsítani.
Jó sok képet hoztunk nektek, mert ezt leírni nem egyszerű, és mert ezt nektek is látnotok kell!
Noémi és Márk már a jegyesfotóikkal is belopták magukat a szívünkbe, hiszen képeiket a legnagyobb lezárások közepén, a kihalt városban is bensőséges, kiegyensúlyozott hangulat hatotta át.
Hét hónap alatt szervezték meg esküvőjüket, a pandémia kellős közepén. A pár elmondása alapján ez bőven elég időnek bizonyult, hiszen a főbb elemek – mint a helyszín, dátum, főbb szolgáltatók – az első hónapokban megvoltak, így nem csak a nagy napra való készülődéssel telt az idő, hanem a házasságra való felkészüléssel is.
Az egész esküvőhöz lazán álltak hozzá, megfelelési kényszer nélkül.
N: „Nem akartunk versenyezni, hogy kinek van a legszebb esküvője. Tudtuk, hogy mi tetszik nekünk, hogy mi a mi stílusunk és miben érezzük jól magunkat. Sok hagyományokra épülő elemet is elhagytunk. Például nem volt csokordobás, menyasszonytánc.”
M: „Viszont sikerült egy jó hangulatú, könnyed, mégis ünnepélyes esküvőt megszerveznünk. Ez is volt a cél.”
Meghívó
Kíváncsi voltam, vajon egy grafikus, aki olyan sokféle meghívót tervezett már, vajon a sajátjába minden neki tetszőt belesűrít, vagy olyat hoz, amilyet még soha előtte senki? Noémit egy határozott, de visszafogott lánynak ismertem meg, akit remek stílusérzékkel áldott meg a Jóisten. Nem meglepő tehát, hogy a kedvesével ebben is arra törekedtek, hogy olyan meghívót adjanak át a szeretteiknek, ami a maga egyszerűségében mutatja be őket.
N: „Sok meghívó tervezése után ott volt a kísértés, hogy most aztán minden kedvenc elememet bele szeretném tenni a mi meghívónkba. Végül mégis egy letisztult vonalat választottunk, és az egyik kedvenc nyomdai eljárásom, a prégelés került középpontba. A fotós meghívóknak nincs éppen divatja, de nekünk mégis személyesebbé tette, hogy a jegyesfotózásunkról egy nekünk kedves fekete-fehér képet raktunk az egyik oldalra, ami mellé csak a neveink és a közös igeversünk került arannyal, túloldalra pedig az infók.”
Dekor
Noémi elmesélte, hogy a dekoráció megtervezése azzal kezdődött, hogy összeállított egy színpalettát, amit papír szinten is be lehet vinni a grafikába és a virágokhoz is passzol.
N: „Nem igazán voltam olyan kislány, aki mindig az esküvőjéről álmodik. Úgy gondoltam, hogy majd, ha arra kerül a sor, a Vőlegényemmel együtt közösen kitaláljuk. Persze az évek során sok-sok kreatív ötlet megragadott. Például nagyon tetszett a szabadtéri esküvő, de ezt a szervezés első napján elvetettük, hiszen az ősz miatt, az időjárás kiszámíthatatlan lett volna. Olyan helyszínt kerestünk, ahol nem kell mindent letakarni, és nem kell túldekorálni a teret, mert önmagában is szép. A Katlan Tóniban tetszettek a téglafalak, a padló, a fa táblaasztalok… Az ősz adta magát a színekben, formákban, a virágdíszekben, amik nagyrészt szárazvirágokból álltak, kivéve a csokromat.”
Noémi művész ember, így fontos volt számára, hogy izgalmas, élénk szín- és formavilág jelenjen meg az esküvőjükön, ami reagál az aktuális trendekre, de elsősorban mégiscsak őket tükrözi vissza. Az üdvözlőtábla, az asztalszám és menükártya formailag is eltért az átlagostól. Az íves oldalak egymás mögé állítva játékosságot csempésztek a dekorba, ezzel rákapcsolódva az alap koncepcióra, ami egy laza, családias, meghitt esküvő.
Erről a különleges formavilágról a Púder Műhely dekorosa is szívesen mesélt.
Eszter: „Őszi esküvőjükhöz nagyon passzoltak a mély, gazdag színek, a kontrasztos megoldások, de igyekeztünk a textúrák vegyítésével is kiemelni az őszi hangulatot. A helyszín téglafalai között szinte életre kelt a terracotta szín, ami a textil szalvétákban, vázákban és gyertyákban köszönt vissza. Ezt elegyítettük még a világos olívazölddel, amilyen az asztalszám lett, de voltak ilyen színű gyertyák is. Textilek közül vásznat és gézt használtunk, itt is törekedve egy változatos színvilág megalkotására. A főasztal, ahol csak ketten ültek, egy grandiózusabb „lebegő” virágdísszel lett kiemelve, míg az asztalok kisebb virágcsokrokkal, gyertyával és szárazvirággal voltak díszítve. Egyik kedvenc elemem a menyasszonyi csokor volt, ami a szezon talán legegyszerűbben elkészült csokra volt. Noémi teljesen megbízott bennem, de amikor megkérdeztem, hogy mégis milyen csokrot szeretne, annyit mondott, hogy szereti a kontrasztos színeket, illetve szeretne egy kis élénk magenta színt az amúgy bordós-narancsos palettába. Ez a két kitétel nem tűnik elsőre nagy dolognak, nekem viszont rengeteget segített a válogatás fázisában, így amikor már a csokor kötéséhez értem, nyugodt voltam a végeredményt illetően. Azt hiszem, az eddigi kedvenc munkám!”
Ruhasztori
Noémi ruhája is tökéletesen passzolt a koncepcióba. Bár több szalont felkeresett, sok-sok ruhát felpróbált, végül egy saját maga által tervezett ruhát varrt neki Szivek Tímea.
N: „Rajzoltam magamnak néhány ruhatervet, és végül az döntött, hogy milyen anyagot találtunk. Az apróleveles csipkét véletlen láttam meg az anyagboltban magasan a többi között feltekerve, mert alapból először más koncepció alapján kértük ki a mintákat. Azonnal megragadott, hogy olyan finoman őszies. A költségek szempontjából is jobban megérte varratni, illetve így sokkal inkább magaménak éreztem a ruhát.”
A saját ruha több szempontból is előnyös. Például nem kell mindent egy napra sűríteni, hiszen nem kell sietve visszavinni a ruhát, és akár még sziklára is mászhat a menyasszony, nem kell félnie, hogy nem kapja vissza a kauciót. A pontos példát természetesen Noémiék inspirálták, hiszen közös szenvedélyüknek, a túrázásnak hódolva a külön napos kreatív fotózás helyszínéül egy gyönyörű hegyoldalt választottak.
Szervezés
Sokan mondják, hogy minimum egy év kell egy esküvő megszervezésére. A márciusi lánykérés és az októberi esküvő között bő fél év telt el. Noémi elmondta, hogy amellett, hogy belevetették magukat a szervezésbe, volt egy kis segítségük.
N: „A Púder Műhely csapata nagy segítséget jelentett nekünk a szervezés kezdetétől. Emese, a Púder Műhely szervezője, küldött egy részletes esküvőszervező táblázatot rengeteg infóval, amit töltögettünk végig a szervezés során, majd közeledve a nagy naphoz segített összerakni a programot. Az esküvő napján rengeteget jelentett a kiegyensúlyozott és magabiztos jelenléte, ami miatt nyugodtan bíztunk rá minden felmerülő kérdést, nekünk már semmire se volt gondunk. Mellette a nagy napon a ceremóniamesterünk is nagy segítség volt, aki Emesével együtt szuper csapatot alkotott.”
Ahogy beszélgetünk, többször is kitűnik, mind az újdonsült feleség, mind a férj szavaiból, hogy a járványhelyzethez alkalmazkodni kellett. Ez persze nem újdonság, de elmondták, hogy már a helyszínválasztást is befolyásolta a kialakult helyzet. Márk elmondta, hogy a szeptemberi határzár sokat húzott a vendéglistájukon és az aktuális intézkedések magának az esküvőnek is szigorú kereteket szabtak, hiszen csak este 11 óráig tarthatott a buli. Elmondásuk alapján, ez utóbbi miatt nem volt hiányérzetük, hiszen minden programpontra sort tudtak keríteni.
N: „A lánykérés után nem sokkal már jöttek a tavaszi lezárások, így nem tudtuk azonnal meglátogatni a lehetséges helyszíneket. Ruhapróbára is csak júniusban jutottam el először. Tavasszal sok mindent online, kicsit látatlanban kellett szervezni. Az volt talán a legnehezebb, hogy a szervezés alatt végig több opciót kellett fejben tartanunk, figyelembe kellett vennünk, hogy az esetleges korlátozások felülírhatják a terveinket, álmainkat”
Mindig meg szoktam kérdezni a párjainkat, hogy mi volt a kedvenc részük az esküvőjük napján. Noémi amellett, hogy az első pillantásról beszélt a Városligetben, elmondta, hogy a vacsora alatt jó volt végignézni az őket körülvevő családjukon, barátaikon, akik együtt örültek és ünnepeltek velük. Márk pedig megfogalmazta, amire ebben a furcsa időszakban talán mindannyian leginkább vágyunk.
N: „Számomra az volt az egyik legszebb pillanat, amikor végignéztünk azokon, akik a legközelebb állnak hozzánk és velünk együtt ünnepelnek.”
M: „Nagy öröm volt, hogy tudtunk időt szánni arra, hogy körbejárjunk az asztalok között, és minden vendégünkkel elbeszélgethettünk.”
Újra friss blogposzttal jelentkezünk, amiben a 2019-es szezonunk első projektjéről szeretnénk mesélni. Olyan sok szempontból volt kiemelkedő számunkra ez az első esküvő, és annyi élménnyel járt a készülődés, hogy már nagyon vártuk, hogy megoszthassuk veletek a részleteket!Tovább
Április 6-án megnyitottuk a szezont, és nem is egy akármilyen esküvővel! Heléna és Balázs napja több szempontból is különleges volt… erről kérdezzük most a menyasszonyt!
Mesélj kicsit magatokról! Mikor és hogyan ismerkedtetek meg? Mi volt, ami megfogott a másikban? Mikor döntöttetek úgy, hogy összeházasodtok?
Balázzsal a zene kapcsán ismerkedtünk meg, és ez a mai napig fontos szerepet játszik az életünkben. 2016-ban a Keresztkérdés zenekarral kooperáltunk egy dal kapcsán, ekkor találkoztunk először. 2017-ben alakult meg a saját zenei csapatom, amiben Balázs billentyűsként és zenei vezetőként tevékenykedett. Nagyon jó barátok lettünk, minden nap órákat beszélgettünk, szerettünk együtt dolgozni, majd elkezdett más irányba is mélyülni a kapcsolatunk, amikor elhívott az első randira. Ami nagyon hamar megfogott benne, az a határozottsága, a megbízhatósága, a humora, és a jó szíve. Többek között… 🙂 2018. szeptemberében kérte meg a kezem egy gyönyörű tengerparti vacsora közben a naplementében. Életem egyik legboldogabb pillanata volt amikor feltette a kérdést, hogy összekötjük-e az életünket.
Mondhatni közel állnak hozzád az esküvők, hiszen te magad is esküvőszervező vállalkozást vezetsz, a LUNA esküvőszervezést. Milyen élmény volt ezúttal a saját esküvődet szervezni? Mi jelentett nagyobb kihívást, vagy éppen könnyebbséget?
Nagy élmény volt az esküvőszervezés, de nyilván így menyasszonyként teljesen máshogy éltem meg. Könnyebbség volt, hogy gyorsabban ment az ügyintézés, viszont néha nehézséget jelentett, hogy sokkal több érzelem kötött minden egyes tételhez. Pl. teljesen más volt a saját költségvetésünket összeállítani, mint az ügyfeleimét, vagy ruhapróbára menni, a helyszínt kiválasztani, stb. Az biztos, hogy most még inkább együttérző tudok lenni a menyasszonyaimmal.
Mi volt az a top3 álmod, amit mindenképp megszerettél volna, hogy valósuljon az esküvődön? Volt-e ezeken túl olyan, amit a szervezés során inkább elengedtél?
Ami a legfontosabb volt, hogy ne vesszen el a lényeg, és ne egy projekt legyen, ami a munkám része. Aznap kikapcsoltam esküvőszervezőként, és teljes mértékben arra koncentráltam, hogy megéljem minden pillanatát a házasságkötésünknek. Ebben segítségünkre volt aznap Emese, aki a lebonyolításért felelt. A Luna – Púder együttműködés nagyon jól működött ilyen módon is.
Fontosnak tartottuk, hogy mindent szakemberekre bízzunk, és engedjük a családunknak és a barátainknak, hogy vendégként élvezhessék a napot, ne pedig nekik kelljen rohangálniuk.
Amit még a top3-ban említenék, hogy szerettünk volna aznap a templomi bevonulásnál találkozni először, ami miatt a fotózásra mindössze 1,5 óránk volt a szertartás és a vacsora között, de ennek ellenére nem bántuk meg, hogy ehhez alakítottuk a programmenetet.
Több egyszerű, mégis nagyszerű megoldás volt az esküvődön. Mik voltak azok a pontok, amiket Ti rendhagyó módon oldottatok meg, miért?
Igen, valóban volt néhány rendhagyó mozzanata az esküvőnek, és örülök hogyha ez bárkinek feltűnt, mert mindennek oka volt 🙂 Nagyon szép szokás a szeretetvendégségre sütiket vinni, de mi ebben is szerettük volna magunkat ahhoz tartani, hogy mindenki vendég aznap, és a meghívottjainknak nincsen más feladatuk, mint élvezni az esküvő minden pillanatát. Szüleinknek annyit mondtunk, hogy minden rendben lesz, csak legyenek ott szépen felöltözve. 🙂
A vendéglista összeállításánál már tudtuk, hogy csodás csapat lesz a vacsorán, és elképesztő hangulat, és a beszédeket választottuk a játékok helyett, nem aggódva, hogy a hangulatból elvenne, és így időnk is volt beszélgetni az összes vendéggel.
A csokordobásnál én anno mindig kényelmetlenül éreztem magam, ezért nem akartam a hajadon lányokat kitenni ennek, így ezt is elvetettük, ahogy a menyecske ruhát is (így is nehéz volt feldolgozni, hogy a csodálatos menyasszonyi ruha csak egy fél napot van rajtam gyakorlatilag.) Bennünk senki felé nem volt megfelelési kényszer, és szabadok voltunk elhagyni olyan szokásokat, amiknek nem láttuk jelentőségét, és megtartani olyanokat, melyek fontosságában mi is hiszünk. Az a nap minden mozzanatában bennünket tükrözött, és örülök, hogy erre szabadok voltunk.
Milyen volt a Púder Műhely csapatával együtt dolgozni? Neked mennyire könnyítette meg a szervezést az, hogy egy csapat 4 szolgáltatást lefedett?
Nagyon élveztem a közös munkát, és kifejezetten könnyebbséget jelentett, hogy egy kézben összpontosult a grafika, dekor, fotó, lebonyolítás. Az egység nem csupán a képeken köszön vissza, de aznap is érződött. Az, hogy éjféltől már a Púder csapattal együtt táncoltunk, jól jelzépezi azt, hogy milyen szintű kapcsolat alakult ki köztünk a munkafolyamat végére.
