Oltári sztorik – Noémi & Márk

Szerző: Huszár Eszter
Kategória: Dekor / Esküvő / Fotózás / Grafika
Dátum: 2021. 02. 25.

Noémi és Márk különleges esküvőjéről nem tehetjük meg, hogy nem írunk nektek. Amikor a menyasszony elmondja, hogy nem az volt a célja, hogy az övé legyen a világ legkülönlegesebb esküvője, a dekoros pedig azzal a mondattal zárja a beszélgetést, hogy az egyik kedvenc munkája volt, akkor mindenki számára nyilvánvalóvá válik, hogy ez bizony „a kevesebb néha több” esetének tökéletes iskolapéldája. Mikor a lényegre koncentrálunk, és ezzel egyidőben minden más is harmóniába kerül.

Olívazöld, terracotta, mély bordó, kontrasztos megoldások, családias, meghitt légkör. Ezek tehát egy ízig-vérig őszi esküvő ismérvei, amit még egy világjárvány sem tudott meghiúsítani.

Jó sok képet hoztunk nektek, mert ezt leírni nem egyszerű, és mert ezt nektek is látnotok kell!

Noémi és Márk már a jegyesfotóikkal is belopták magukat a szívünkbe, hiszen képeiket a legnagyobb lezárások közepén, a kihalt városban is bensőséges, kiegyensúlyozott hangulat hatotta át.

Hét hónap alatt szervezték meg esküvőjüket, a pandémia kellős közepén. A pár elmondása alapján ez bőven elég időnek bizonyult, hiszen a főbb elemek – mint a helyszín, dátum, főbb szolgáltatók – az első hónapokban megvoltak, így nem csak a nagy napra való készülődéssel telt az idő, hanem a házasságra való felkészüléssel is.

Az egész esküvőhöz lazán álltak hozzá, megfelelési kényszer nélkül.

N: „Nem akartunk versenyezni, hogy kinek van a legszebb esküvője. Tudtuk, hogy mi tetszik nekünk, hogy mi a mi stílusunk és miben érezzük jól magunkat. Sok hagyományokra épülő elemet is elhagytunk. Például nem volt csokordobás, menyasszonytánc.”

M: „Viszont sikerült egy jó hangulatú, könnyed, mégis ünnepélyes esküvőt megszerveznünk. Ez is volt a cél.”

Meghívó

Kíváncsi voltam, vajon egy grafikus, aki olyan sokféle meghívót tervezett már, vajon a sajátjába minden neki tetszőt belesűrít, vagy olyat hoz, amilyet még soha előtte senki? Noémit egy határozott, de visszafogott lánynak ismertem meg, akit remek stílusérzékkel áldott meg a Jóisten. Nem meglepő tehát, hogy a kedvesével ebben is arra törekedtek, hogy olyan meghívót adjanak át a szeretteiknek, ami a maga egyszerűségében mutatja be őket.

N: „Sok meghívó tervezése után ott volt a kísértés, hogy most aztán minden kedvenc elememet bele szeretném tenni a mi meghívónkba. Végül mégis egy letisztult vonalat választottunk, és az egyik kedvenc nyomdai eljárásom, a prégelés került középpontba. A fotós meghívóknak nincs éppen divatja, de nekünk mégis személyesebbé tette, hogy a jegyesfotózásunkról egy nekünk kedves fekete-fehér képet raktunk az egyik oldalra, ami mellé csak a neveink és a közös igeversünk került arannyal, túloldalra pedig az infók.”

Dekor

Noémi elmesélte, hogy a dekoráció megtervezése azzal kezdődött, hogy összeállított egy színpalettát, amit papír szinten is be lehet vinni a grafikába és a virágokhoz is passzol.

N: „Nem igazán voltam olyan kislány, aki mindig az esküvőjéről álmodik. Úgy gondoltam, hogy majd, ha arra kerül a sor, a Vőlegényemmel együtt közösen kitaláljuk. Persze az évek során sok-sok kreatív ötlet megragadott. Például nagyon tetszett a szabadtéri esküvő, de ezt a szervezés első napján elvetettük, hiszen az ősz miatt, az időjárás kiszámíthatatlan lett volna. Olyan helyszínt kerestünk, ahol nem kell mindent letakarni, és nem kell túldekorálni a teret, mert önmagában is szép. A Katlan Tóniban tetszettek a téglafalak, a padló, a fa táblaasztalok… Az ősz adta magát a színekben, formákban, a virágdíszekben, amik nagyrészt szárazvirágokból álltak, kivéve a csokromat.”

Noémi művész ember, így fontos volt számára, hogy izgalmas, élénk szín- és formavilág jelenjen meg az esküvőjükön, ami reagál az aktuális trendekre, de elsősorban mégiscsak őket tükrözi vissza. Az üdvözlőtábla, az asztalszám és menükártya formailag is eltért az átlagostól. Az íves oldalak egymás mögé állítva játékosságot csempésztek a dekorba, ezzel rákapcsolódva az alap koncepcióra, ami egy laza, családias, meghitt esküvő.

Erről a különleges formavilágról a Púder Műhely dekorosa is szívesen mesélt.

Eszter: „Őszi esküvőjükhöz nagyon passzoltak a mély, gazdag színek, a kontrasztos megoldások, de igyekeztünk a textúrák vegyítésével is kiemelni az őszi hangulatot. A helyszín téglafalai között szinte életre kelt a terracotta szín, ami a textil szalvétákban, vázákban és gyertyákban köszönt vissza. Ezt elegyítettük még a világos olívazölddel, amilyen az asztalszám lett, de voltak ilyen színű gyertyák is. Textilek közül vásznat és gézt használtunk, itt is törekedve egy változatos színvilág megalkotására. A főasztal, ahol csak ketten ültek, egy grandiózusabb „lebegő” virágdísszel lett kiemelve, míg az asztalok kisebb virágcsokrokkal, gyertyával és szárazvirággal voltak díszítve. Egyik kedvenc elemem a menyasszonyi csokor volt, ami a szezon talán legegyszerűbben elkészült csokra volt. Noémi teljesen megbízott bennem, de amikor megkérdeztem, hogy mégis milyen csokrot szeretne, annyit mondott, hogy szereti a kontrasztos színeket, illetve szeretne egy kis élénk magenta színt az amúgy bordós-narancsos palettába. Ez a két kitétel nem tűnik elsőre nagy dolognak, nekem viszont rengeteget segített a válogatás fázisában, így amikor már a csokor kötéséhez értem, nyugodt voltam a végeredményt illetően. Azt hiszem, az eddigi kedvenc munkám!”

Ruhasztori

Noémi ruhája is tökéletesen passzolt a koncepcióba. Bár több szalont felkeresett, sok-sok ruhát felpróbált, végül egy saját maga által tervezett ruhát varrt neki Szivek Tímea.

N: „Rajzoltam magamnak néhány ruhatervet, és végül az döntött, hogy milyen anyagot találtunk. Az apróleveles csipkét véletlen láttam meg az anyagboltban magasan a többi között feltekerve, mert alapból először más koncepció alapján kértük ki a mintákat. Azonnal megragadott, hogy olyan finoman őszies. A költségek szempontjából is jobban megérte varratni, illetve így sokkal inkább magaménak éreztem a ruhát.”

A saját ruha több szempontból is előnyös. Például nem kell mindent egy napra sűríteni, hiszen nem kell sietve visszavinni a ruhát, és akár még sziklára is mászhat a menyasszony, nem kell félnie, hogy nem kapja vissza a kauciót. A pontos példát természetesen Noémiék inspirálták, hiszen közös szenvedélyüknek, a túrázásnak hódolva a külön napos kreatív fotózás helyszínéül egy gyönyörű hegyoldalt választottak.

Szervezés

Sokan mondják, hogy minimum egy év kell egy esküvő megszervezésére. A márciusi lánykérés és az októberi esküvő között bő fél év telt el. Noémi elmondta, hogy amellett, hogy belevetették magukat a szervezésbe, volt egy kis segítségük.

N: „A Púder Műhely csapata nagy segítséget jelentett nekünk a szervezés kezdetétől. Emese, a Púder Műhely szervezője, küldött egy részletes esküvőszervező táblázatot rengeteg infóval, amit töltögettünk végig a szervezés során, majd közeledve a nagy naphoz segített összerakni a programot. Az esküvő napján rengeteget jelentett a kiegyensúlyozott és magabiztos jelenléte, ami miatt nyugodtan bíztunk rá minden felmerülő kérdést, nekünk már semmire se volt gondunk. Mellette a nagy napon a ceremóniamesterünk is nagy segítség volt, aki Emesével együtt szuper csapatot alkotott.”

Ahogy beszélgetünk, többször is kitűnik, mind az újdonsült feleség, mind a férj szavaiból, hogy a járványhelyzethez alkalmazkodni kellett. Ez persze nem újdonság, de elmondták, hogy már a helyszínválasztást is befolyásolta a kialakult helyzet. Márk elmondta, hogy a szeptemberi határzár sokat húzott a vendéglistájukon és az aktuális intézkedések magának az esküvőnek is szigorú kereteket szabtak, hiszen csak este 11 óráig tarthatott a buli. Elmondásuk alapján, ez utóbbi miatt nem volt hiányérzetük, hiszen minden programpontra sort tudtak keríteni.

N: „A lánykérés után nem sokkal már jöttek a tavaszi lezárások, így nem tudtuk azonnal meglátogatni a lehetséges helyszíneket. Ruhapróbára is csak júniusban jutottam el először. Tavasszal sok mindent online, kicsit látatlanban kellett szervezni. Az volt talán a legnehezebb, hogy a szervezés alatt végig több opciót kellett fejben tartanunk, figyelembe kellett vennünk, hogy az esetleges korlátozások felülírhatják a terveinket, álmainkat”

Mindig meg szoktam kérdezni a párjainkat, hogy mi volt a kedvenc részük az esküvőjük napján. Noémi amellett, hogy az első pillantásról beszélt a Városligetben, elmondta, hogy a vacsora alatt jó volt végignézni az őket körülvevő családjukon, barátaikon, akik együtt örültek és ünnepeltek velük. Márk pedig megfogalmazta, amire ebben a furcsa időszakban talán mindannyian leginkább vágyunk.

N: „Számomra az volt az egyik legszebb pillanat, amikor végignéztünk azokon, akik a legközelebb állnak hozzánk és velünk együtt ünnepelnek.”

M: „Nagy öröm volt, hogy tudtunk időt szánni arra, hogy körbejárjunk az asztalok között, és minden vendégünkkel elbeszélgethettünk.”